Horgolt ékszerek?
A fantasztikus, aprólékos technikával, vékony, színes fonalból készült fülbevalók jutnak az eszembe. Őrületes mennyiségű munka van egy-egy ilyen látványos darabban. A legjobb, hogy önmagukban is káprázatosak, nem kell hozzá túlöltözni, egy sima pulcsival is működnek.
Egy saját horgolt ékszerhez ez utóbbit én is meg akartam tartani.
Úgy elkészíteni, hogy az aprólékos munka helyett dörzsölt módon, egyszerű praktikával lehessen megvalósítani, majd ugyanilyen könnyű legyen viselni is. Ehhez a filcet választottam alapanyagként. A bőrhöz, fához hasonlóan mindig is talonban tartom kézműves munkákhoz, de a vékony 1 mm-es változata ehhez kevés volna.
Vannak szerencsére vastagabb, 3-5 mm-es lapok is.
Sőt, táskakészítőknek hála, ma már méteráruként is lehet filcet vásárolni. Egy A4-es, 3 mm vastag lap ára pár száz forint körül van úgy, hogy még busás színválaszték is a rendelkezésünkre áll. Alapanyagát tekintve találhatóak természetes, gyapjú összetételűek és poliészteres barkácsfilcek is. Én most a másodikat választottam, vettem feketét, rozsdabarnát, szürkét és bordót.
A szürkében biztos voltam, a barnában egyátalán nem, a bordóban pedig alig bíztam, hogy jó árnyalat lesz, de végül pont ennek a színe vett le a lábamról.
Az eredeti ötlet távol áll attól, ami végül megszületett, és ezzel együtt azt is bevallom, hogy az ötletelés, elkészítés három napja alatt felaprítottam szinte mindegyiket. Rémes, de több, mint fél tucat variációt, méretet, formát vágtam és fűztem, majd horgoltam nyaklánccá. Voltak pici, szürke négyzetek, bordó és fekete kombó, barna, barna fagyönggyel, és így tovább. Az ujjaim a tűszúrások és nyomkodások fájdalmát napokig viselték, de végül muszáj volt azt mondani, hogy ok, ez lesz az.
Így született meg ez a nyaklánc.
A „receptje” ugyanúgy tartalmazza a variálhatóságot, egy fontos hozzávalót, mint minden korábbi fesztelen fonalak kihívás. A filc lapokat bármilyen formára és méretre lehet vágni, és a lánc hossza is alakítható, a színekről nem is beszélve.
A megoldás hátterében a nyaklánc horgolt szárai állnak. Ezeket utólag, a filc „gyöngyök” felfűzése után kell kezdősorrá horgolni. Zárásukként, – én gyöngy mániásként – egy-egy fagyöngyöt csomóztam a végükre, amelyet filccel a lánc színére festettem. Ez jó tartást ad a masninak, amely hátul összefogja a láncot.
Filc lapok vágása
A filcet körvágóval és spéci patchwork vonalzóval és vágóalátéten vágtam, de ez egy sima ollóval is megoldható. A fenti eszközök nekem a korábbi évek alatt szinte észrevétlenül kúsztak be a lakásba, és már rengeteg DIY munkában – a szabástól kezdve a papírmunkákig – a segítségemre voltak.
Fontos! Ha körvágóval dolgozol, ez a vastag, kifejezetten e vágóhoz való vonalzó KÖTELEZŐ, az alátéttel együtt. Én sajnos pár éve megjártam, mert spórolni akartam, és sima vonalzó mellett toltam a körpengét, csúnya sérülés lett az eredménye.
Ha körvágót veszel, patchwork vonalzót is vegyél mellé, én ezt már a boltban összecsomagolnám, csak így szabad használni!
A mini munkavédelmi biztonsági felhívás után jöhet a nyaklánc elkészítésének leírása?
Ahogy korábban is írtam, irtó könnyű elveszni a tervezgetésben. Miközben csinálja az ember, szinte megtámadják az ötletek, és azonnal vagy öt másik variáció sorakozik fel agyban, hogy tesztelésre hívjon. Nagyon megkönnyíti a munkát, ha előre kitalálod, nagyjából milyet szeretnél. Így belátható időn belül készül el a nyaklánc, és talán csak pár apró változtatás kell út közben, hogy elégedett legyél vele.
A filc darabkákat a hosszú fonalszálra egyesével kell felfűzni, és néhány darabonként középre igazítani. Érdemes időnként próbálgatni, mikor elég, mi a jó méret, a jó színelosztás.
Elkészülve a fűzéssel, a két szárat horgolással kell egyszerű kezdősorokká horgolni.
A filc sor végén a tűt a fonalszál alá kell helyezni, majd egy ráhajtás, így két hurok van a tűn. A tű kiszélesedő vége felé tolva a két ráhajtást könnyen kivitelezhető a legkevésbé sem szabályos kezdő hurok: a másodikat egyszerűen át kell húzni a pici kampó segítségével az első alatt.
Ezután már csak a hagyományos hurkolás jön, olyan hosszan, hogy a lelógó szálakat majdnem teljesen feldolgozzuk.
A maradék 20 cm szálat újra tűbe kell fűzni, hogy a végekre a fagyöngyöket fel lehessen varrni.
Tippek a könnyű elkészítéshez
A pamut fonal több vékony szálból van sodorva, ami megnehezítheti a tűbe fűzést. Itt ráadásul hegyes tűre van szükség, hogy átszúrja a filclapocskákat, amelyből olyat kell találni a varródobozban, amelyen elég nagy a lyuk, hogy át lehessen húzni rajta a szálat. Sikerülni fog, hogy ha ollóval egyenesre vágod a végét, mutató- és hüvelykujjal laposra nyomod, és így szorítod neki a lyuknak.
A filc lapok áthúzása a tűn kezdetben nem lesz könnyű. Picit mozgatni kell őket, amikor a tűről a fonalra kerülnek, de úgy az ötödiknél már a fonal olyan formát vesz fel, hogy egyre kisebb erővel kell áthúzni a tű fokán a darabkákat.
A horgolás összehúzza a fonal hosszúságát, ezért meglepően hosszú – én itt 5 m-es bordó pamutfonalat vágtam – fonalra van szükség egy ilyen méretű lánc elkészítéséhez.
A felfűzés során macerás volna minden darabkát egyesével középre igazítani, kérlek, ezzel ne rabold a saját idődet! Meg tudod spórolni a munkát, ha a tű után 20-30 cm-re gyűjtöd a kicsi filc blokkokat, majd a próbákhoz valamivel lejjebb igazítod őket. Miután felkerült az összes a filc, és úgy érzed készen vagy, 6-8 cm-es adagokban indulhatnak középre, elérve a végleges helyüket.
