Mennyi fonal kell egy…

.. ez a profik tipikus kérdése. Ebben a cikkben viszont arról lesz szó, milyen fonalak közül, és hogyan lehet jót választani úgy, hogy ne kapj frászt a kínálattól, ami bárhova kattint vagy lép be az ember, ELKÉPESZTŐ!

Előre bocsátom, hogy ebben nem vagyok szaki, csak egy szimpla user.

Olyan szemmel írok most a fonalválasztásról, mintha együtt bemennénk a fonalboltba, és neked, barátnőmnek mesélnék róla, hogyan szoktam válogatni. Ezért itt nem is lesz szó zoknifonalakról, babafonalakról, külön horgoló fonalról, és a gyapjú végtelen formáiról. A bejegyzés egy filtert hoz, amit talán te is tudsz majd hasznosítani.

Ezt ilyen formában egyik fonal webshopban sem fogod megtalálni. Sőt, a kereskedők talán ki is akadnának ettől az egyszerűsített felállástól, de az én fejemben ez egy roppant egyszerű (elő)szűrő. Ezt használom a szín és a szálvastagság mérlegelése mellett, ha fonal vadászatra indulok.

Megkönnyíti a dolgomat, amire hidd el, szükség is van, mert elképesztő a kínálat.

Előfordult, hogy gőzölgő fejjel, szinte hátramenetben távoztam egy fonalboltból, mert annyira összezavart a sokadalom. Azt sem tudtam, mi került (maradt) a kosaramba végül, menekültem, mert időközben elvesztettem a fonalat.., és túlcsordult választék teljesen összezavart.

Tízből kilencszer egyébként fonal webshopból vásárolok, itt van egy szerencsés funkció, a kívánságlista. Pici szívecskével lehet gyűjtögetni a kinézett gombolyagokat, aludni rá egyet, visszamenni, és sutty, egyszer csak elküldeni a rendelést.

Vissza a fonal szűrőmhöz!

Megmutatom, mi az a három kategória, amely segítségemre van, hogy rendet vágjon a káoszba, ha olyan szerencsés vagyok, hogy épp fonalat vásárolok:

  • Gazdaságos fonalak: ide tartozik minden akril és poliakril feliratú fonal. Ezek 160-280 m hosszú gombolyagok, általában 100 g-ak, és az áruk 800-1200 forint között jár. Persze nincs két egyforma az akril fonalak között, minden márka más. Az egyik testesebb, a másik szinte vattacukorszerűen habos. A közös bennük, hogy nagyon puha textúrát adnak, viszont használat során előfordul, hogy bolyhosodig a felületük.
  • Természetes fonalak: pamut, gyapjú, alpaka, bambusz, selyem és még a kasmír is! Giga kategória, de van két mankója, ami segít eligazodni. Tisztán, 100%-ban is léteznek ilyen fonalak, de több a vegyes, pl. pamut-gyapjú, gyapjú-alpaka. Ezen összetevők előnyös tulajdonságai támogatják egymást, az akril például sok keverékben szerepel, mert tartást ad ezeknek a természetes szálaknak. Az árukat tekintve vannak a barátságosak, főleg pamut, bambusz, és néhány gyapjú, és vannak a luxus gombolyagok. A színről és a vastagságról nem is beszélek külön, maradjunk abban, hogy kigondolsz valamit, és meg fogod találni!
  • Speciális fonalak: minden, ami az előző kettőbe nem fér bele, és egyátalán nem hagyományos. Pólófonal, spagetti, szalag, makramé, szövöttek, szalagfonalak, de még a buklé is a pici hurkolt szálaival. Az árak itt is nagy szóródást mutatnak, de a specialitást, mint minden más iparágban, itt is keményen meg kell fizetni.

Ilyen egyszerű volna?

Nem, ahogy írtam, ez csak egy laza keret. Előfordul, hogy egy fonal két kategória közé esik, van, hogy kettőbe is besorolható, sőt olyan is, amelyik egyikbe sem passzol. Nem kőbe vésett e felállás, de számomra óriási segítség ez alapján gondolkodni.

Még pár szó a horgolótű és a befejezéshez használt varrótű választásról.

Szerencsére nem is kell sokat gondolkodni, a fonal címkéjén fel van tüntetve az ajánlott tűméret. Ennél kisebbet nem jó választani, mert kiugrik belőle a szál horgolás alatt, nagyobbat viszont – akár 2-3 számmal is – lehet! Az akrilokhoz általában négyeseket ajánlanak, én ennek ellenére a #meringuesál-nál 7-sel dolgozom, hogy jó laza legyen, a #simasapinál pedig 6-sal, hogy könnyű, légáteresztő pántja és felsőrésze készüljön.

Másik tű? Varrótű!

A fonalboltban kapható varrótű sokkal vastagabb és nagyobb lyukkal ellátott, mint egy sima varrótű. Különleges ismertetőjegye, hogy a hegye tompa, egyátalán nem szúr. Műanyagot is árulnak, de nálam a fém dívik, még északról is ezt választottam magamnak egy méregdrága, koppenhágai fonalboltból szuvenírnek.

Ebből egy kell, amire érdemes nagyon vigyázni, mert olyan apró, hogy pillanatok alatt eltűnik a lakásban. Egy papírba szúrva, vagy cipzáras tokban tartva a horgolótűkkel együtt biztonságban tudhatod.

Úgy érzem sikerült nagy vonalakban összefoglalnom a hatalmas kupac fonal témát. Idővel biztosan belemegyek majd az egyes típusok szeretgetésébe (vagy rosszallásába), de ha addig is akad kérdésed, írd meg itt alul, a hozzászólásban!